|
Községi hírek, tájékoztatók, felhívások |
|
pályázat
"Ne pirongassatok, hogy koldulni szégyen, / Koldusbotom miatt más piruljon, én nem!"
|
közhírek
 Falunap 2017. 08. 05. (a falunapi tábori konyha képekben - forrás: Kiss Magdolna)  Az új testvérfalu Sepsikőröspatak (Románia, Kovászna megye) Az új geszti játszótér  Falunap 2013. 08. 03.  Szüreti felvonulás képekben  Falunap 2012. 08. 04.  Beszakadt a bogáti út A bogáti út egy rövid (3 km) földút, amely a boglári utat köti össze a lellei úttal - pontosabban porszárazon köti, egyébként meg kövezésre vár, legalább ötven éve. Amikor aztán jöttek a júniusi esők - sokkal többen, mint vártuk őket -, a bogáti út egyszer csak beszakadt. Lett egy nagy gödör az út helyén. A Közútkezelőnek szeme se rebbent: nem tudja, nem akarja, és egyáltalán és mint rendesen - NEM. A Szükség persze megoldotta a dolgot, mert a Szükség nem a Közútkezelőre vár. A bogáti út pedig nem érti a Közútkezelőt. Ötven éve nem érti. Talán újabb ötven év kell a megvilágosodáshoz. Remélhetőleg akkor még és már lesz bogáti út, de remélhetőleg nem lesz már Közútkezelő és más útakadály. Úgy legyen. (Szabó István, Somogygeszti, 2010.07.11.) Somogyi Hírlap (2009.10.19.) A vasárnapi választáson a szavazásra jogosultak 62 százaléka vett részt. A félezer lelkes falunak 16 éven át a független Marton Rudolf volt a polgármestere, ám o június végén nyugdíjazása miatt lemondott, azóta feladatait az alpolgármester látta el, aki mostantól polgármesterként igyekszik majd a településért dolgozni. Osztálytalálkozó (2008. 09. 06.) Somogygeszti Község Önkormányzat Képviselő-testülete osztálytalálkozót szervezett 2008. szeptember 6-án 14.00 órakor a Somogygeszti Általános Iskolában 1961-től 1965-ig végzett egykori tanulóknak. Jelenléti ív: (leány- és legénykori névvel) 61-esek: Androkity Margit, Balogh Jenő, Horváth István, Sárdi Lajos 62-esek: Bánszky Jolán, Bánszky Márta, Kádár Margit, Paksi Károly 63-asok: Buzsáki Margit, Dobándy György, Gévich Valéria, Horváth Irén, Marton Rudolf, Papp László, Selyem József, Simon Etelka 64-esek: Dobándi Mária Magdolna, Habján Mária Magdolna, Papp István, Sajtos Mária Magdolna 65-ösök: Braun Ágota, Braun Éva, Füstös Gyula, Horváth Ibolya, Horváth József, Horváth Mária, Huszár Lajos, Kiss Lajos, Kovács Mária, Ladiszlai József, Marton Nándor, Molnár Ferenc, Ősi Éva, Szabó István  Somogyi Hírlap (2007.05.22. - Szűcs Tibor) Somogygeszti főutcáján végighaladva az U-alak legvégén, a dombtelőn áll a hajdani szövetkezeti tehenészet. Ma már természetesen magánkézben. Jóleső gyermekkorban a nyaralások alkalmával bevésődött emlék illata csapja meg az orrom. Az egykori szociális helyiség, a nagy melléképület ma két fiatal lakóhelye. A telep nyolc hektáron terül el a geszti dombtetőn, köröskörül karámok és istállók. A méretekhez képest első pillantásra viszonylag kevés a marha, de aztán szép számmal találkozunk velük. - Az osztrák vette meg először, de aztán csődbe vitte, tavaly került magyar tulajdonosokhoz - kezdi Nagy Gergely, a telep vezelésével megbízott huszonéves agrármérnök, aki 2006 augusztusától kapta a nem mindennapi feladatot első munkahelyén az egyetem elvégzése után. - Kifejezetten tejtermeléssel foglalkozunk, de természetesen nem mindegyik szarvasmarha van erre beállítva. A háromszáznyolcvan állatot hat csoportba osztottuk: három fejősbe; két szárazon állóba, külön vannak a húsmarhák és a növendékek. Gergő lelkesen kezdi vezetésünket a telepen. Párja is elkísér minket, aki szlntén a szakmában, állattenyésztő mérnökként végzett a főiskolai szakon, de nem kapott munkát, ezért hét hónapja él Somogygesztiben. Először a borjakat mutatják büszkén: az istállóban éppen a két gyalogos takarít. A zsargon a gép nélkül dolgozó kisegítőket jelenti, már amennyire a trágyával megrakott talicska nem számít gépnek. A vemhes tehenek itt pihennek; de itt kapott helyet a három ló is. Kettő a tulajdonosé, az egyiket pedig a telepvezető kapta első fizetség gyanánt, mert besegített a felszámoláskor, de még nem volt szerződése. - A legnagyobb baj a takarmányozással van, mert nincs annyi, amennyire szükség lenne - panaszkodik egy majdnem üresen álló hatalmas placc előtt, ami az értékes, minőségi élelem raktározására szolgál, nem messze a 44 éves, gyakran bedöglő traktortól. Az ősrégi monstrummal szokták a takarmányt szélhordani a telepen. - Most kukoricaszármazékot (CGF-et) használunk; Szabadegyházáról szállítják másfél-kéthetente - folytatja, majd kissé komoran hozzáteszi, hogy a meglévő állomány most úgy 2600 liter tejet ad naponta, de ha jobban tudna takarmányozni, akkor ezt hat-nyolcszáz literrel könnyűszerrel meg tudná fejelni. A telepen még öten dolgoznak: két műszakban a vezető mellett. A két fejős reggel és este dolgozik. A fejősistállóban nagyüzemben megy a munka. Kisebb csoportokban hajtják be az állatokat, egyszerre legfeljebb huszonnégyet. A tőgyek fertőtlenítése után máris a tehenekre kerül a gép. A tejet nagy speciális, keverővel és hűtővel felszerelt edényben tárolják. Az összegyűjtött italért reggel megy a tartálykocsi, kötelezően megmártózva a fertőtlenítő személyautóknak nemigen való gödrében. - A tulajdonos állapodott meg az árban, de én is ott voltam, amikor arról tárgyalt, hogy nennyiért veszik meg a tejet. Mi most 68 forintért adjuk literjét egy dél-magyarországi nagyvállalatnak. A környéken több teleptől vesznek ilyen mennyiségben tejet, Szegeden dolgozzák fel. A toldozott karámokon könnyen kijárnak a borjak, szívesen kiváncsiskodnak, ha nem látja őket az ember, de amint megérezték közeledésünkét, iszkoltak is vissza a többiekhez. - Nagyon sok munka van a teleppel: hajnalban kell kelni, és jó, ha este kilencre beérek a házba. Mindig van valami. Délután négykor kezdem az etetést, de a fejés is akkor kezdődik. Sokszor úgy érzem, nem tudom igazán kihasználni a tudásomat, mert annyi mindent kell javítani, toldozni-foldozni, hogy inkább szögelő szakmunkásnak érzem magam - foglalja össze vendéglátónk egy napját. Amikor azt tudakoljuk, vajon így képzelte-e az egyetem után a dolgos éveket, akkor azért büszkén magyarázza: egész életében állatokkal akart foglalkozni, a középiskolában is erre a pályára készült. Aztán mielőtt a rozzant traktorra pattanna, hogy a lapátjában elkezdje a takarmány kiadagolását, azért elárulja: nagy álma valósulna meg, ha egyszer a saját telepét vezethetné. Somogyi Hírlap (2007.02.) Egy héttel az esemény után is emlegetik Somogygesztiben azt a farsangi bált, amelyet az Őszi Napfény nyugdíjasklub rendezett, és hivatalos volt rá a falu minden lakója. Másfél órás vidám műsor vezette be a mulatságot, Bognár Dezsőné klubelnök és Szakácsné Dobándi Emília irányításával hónapokig gyakorolták a vidám jeleneteket, táncokat. A Kései találkozás, a Feledékeny asszony, a Matildka és Amálka című színpadi játék, a Dombok felett című táncjelenet, valamint a katonatánc és a remek finálé, a robotok tánca meg is teremtette a hamisítatlan farsangi hangulatot. Marton Rudolf polgármester és Varga Csaba jegyző egybehangzóan állította, minden előzetes várakozásukat felülmúlta a színes színpadi forgatag, ilyen jól sikerült műsorral még nem rukkoltak ki a nyugdíjas klub tagjai. A vérpezsdítő zene megszólalása fokozta a jó kedvet, ifjakkal és szépkorúakkal telt meg a táncparkett. A szünetekben szendviccsel, süteménnyel kínálták a vendégsereget a rendezők. A felhőtlen hangulatot bizonyítja, hogy a legkitartóbbak távozásakor, hajnali négykor csukódott be a kultúrház ajtaja. Somogyi Hírlap (2004.03.20.) Kanyargós út vezet Mernyéről a kis zsáktelepülésre. Az út egyik oldalán már zöldül az őszi vetés, a másikon még hófoltokkal küzd a tavaszi nap. Kellemes melege a faluban is az utcára csalta az embereket. Hol itt, hol ott látni kisebb csoportokat, szót váltanak talán a jól sikerült márciusi ünnepről is. Feltűnik az óvodások csoportja: örömmel sétálnak a napsütésben. Őket még nem érintették a falu gondjai. A Somogyjád felé épülő út vagy a kultúrház tatarozása is a felnőttek gondja. - Az uniós csatlakozásnak lesznek nyertesei és vesztesei. Bízunk abban, hogy mi az előbbiekhez tartozunk majd - mondta Marton Rudolf polgármester, aki a kultúrházban kialakított irodájában várt bennünket. Nem elkülönülni akart a kollégáktól, egyszerűen nincs több hely a hivatalban. - Éppen emiatt készülünk egy, a jövő évre is áthúzódó, több mint tizenöt millió forintos beruházásra. Átépítjük a paplakot, és oda költözik a hivatal. Az egyházzal kötött megállapodásunk értelmében egy helyiséget meghagyunk vallási célokra. A polgármester a jövőt a pályázatokban látja, de ehhez megfelelő tudású emberek is kellenek. Olyanok, akiknek a kisujjában van a pályázatok írása. - A paplak átépítéséhez is számíthatunk támogatásra. Évek óta húzódó gondunk a Somogyjádra vivő út megépítése. Ígéretet már oly sokat kaptunk, hogy kezdek hitetlen lenni. Bár lezajlottak a kisajátítások is, de a beruházás megint leállt. Az utak karbantartása nagyon sok pénzt emészt föl, s nem jut az újak építésére. Hasonlít ez a költségvetésünkre. Rengeteg pénzt kíván intézményeink fenntartása, fejlesztésre kevés marad. A geszti önkormányzat 76 millió forintból gazdálkodik, s már annak is örülnek, hogy minden évben jobb az adófizetési morál. - A helyi adóbevételeink összege nő, mert az emberek megértik, hogy az ő befizetésük elengedhetetlen a fejlődéshez. Nagyvállakozóink ugyanis nincsenek, a Gesztenye kastályszálló idegenforgalmi adója jelent némi többletet. A kultúrház hátsó része felől kopácsolás hallik. Az Oázis ifjúsági klub kapott itt egy helyiséget, s most tatarozzák leendő klubszobájukat a fiatalok. - Régebben ez egy vöröskeresztes bolt volt, s miután megszűnt, a miénk lett - nyújtotta a kezét parolára Böjtös Tibor, a klub vezetője. - Elkezdtük az átalakítást, hogy megfeleljen a fiatalok ízlésének. Vakolni kell, festeni, parkettát csiszolni, s oda a sarokba - mutatta - elképzeltünk egy kisebb bárpultot is. Az ifjak nagyon sok segítséget kapnak a felnőttektől. Az önkormányzat pénzzel, a lakosok munkával segítik őket. - A padlócsiszolás, festés, lakkozás szakembert kíván. Bíró Zoltán a faipari munkában, Kristóf József a festésben segít. Ők rendszeresen támogatják a klubot. Nem szorulnak ki teljesen a kultúrházból a fiatalok, hiszen az új klubszoba csak kisebb megbeszélések, összejövetelek megtartására alkalmas. A téli asztalitenisz-csatákat továbbra is a nagyteremben vívják. Huszonhárman jönnek össze alkalmanként, mert eggyel csökkent a tagok száma. - Alapszabályba foglaltuk, hogy aki a törvény ellen vét, nem lehet tag. Sajnos, ezt a passzust alkalmaznunk kellett egy fiatallal szemben - mondta Böjtös Tibor, majd újra kézbe vette a vakolókanalat, s folytatta a munkát, hogy néhány héten belül valóban beköltözhessenek a fiatalok. Indulunk is tovább felfedező utunkra. Marton Rudolf azonban még körülnéz, s megkérdi az ott tüsténkedő három munkaruhás férfitől: - Végeztetk? A megsüllyedt utat kellett nekik feltölteni, nehogy a nehéz járművek alatt beszakadjon és eltörjön a vízvezeték. Éppen egy lovat futtattak kötőszáron Csoór Zoltán telepén. A csikó boldog nyerítésére a bokszokban állók válaszoltak. - Nekem gyerekkori szerelmem a ló - mondta a házigazdánk, akiről kiderült: a helyi téesz elnöke volt, annak megszűnése után lett vállalkozó, s nemcsak lótenyésztő, hanem versenyeket is szervez, és a megyei lovasszövetség elnöke. - Kukoricát, búzát, lucernát termesztünk 230 hektáron. Az uniós csatlakozásban vegyesek az érzelmeim. Félő, hogy nem beszállítók leszünk, hanem felvásárlók. A mezőgazdasági termelők nagy része félve tekint Európa felé. A napi munka mellett jut idő a lovakra is. Egyetemistaként lovagoltam, de egyszer felbuktam, s ez az esés kettétörte versenyzői karrieremet. Szerencsére a fiam folytatja: többszörös ifjúsági és felnőtt megyei bajnok. 1993 óta a magunk tenyésztette állománnyal dolgozunk, most tíznél több kancánk van. Mi szervezzük a megyei díjugratóversenyek helyi fordulóját, s a szövetség elnökeként részt veszek a megye lovaséletében. Dorkára, a megyei bajnok kancára egy kicsit várni kellett. A frizuraigazítás után szép bőrszerszámot tettek rá, s ő a sztárok nyugalmával tűrte a fényképezést. Néhány házzal följebb, Makarész István portája előtt egy fehér kandúr nyalogatta az éjszakai udvarlásakor szerzett sebeit, majd lustán, mint aki az utat mutatja, bevonult a kapun. - Van egy kis szőlőm, egy kis hobbiültetvény, amit az elképzeléseim szerint gondozok - mondta Makarész István. - Tagja vagyok a kertbarátegyletnek, s velük eljárok a borversenyekre is. A legutóbbiról sikerült egy ezüst és egy arany minősítést elhoznom - tette hozzá büszkén. S állította, hogy nyugdíjas létére már mindennel csak hobbiszinten foglalkozik. Erre némiképp rácáfol az a több mint 60 hektárnyi terület, amit a családjával művel. Kukoricát, búzát termeszt, s most próbaképpen repcét is vetett. - Kísérleti jelleggel bevetettünk 12 hektárt, s ha megéri, jövőre növeljük a területet... Úton az iskola felé az óvodások kis csoportjával találkozunk. Míg a kicsik vidáman hancúroztak a napsütésben, az iskolások már a délutáni tanuláshoz készülődtek. Fő a fejük a tanítóknak nemcsak a következő óra, hanem az iskola alapdokumentációjának az átvizsgálása, átalakítása miatt. - Szeptember elseje után már eszerint kell dolgoznunk. Át kell nézni a házirendet, a szervezési, működési szabályzatot, a helyi tantervet, pedagógiai programot - mondta Nyíri Imre iskolaigazgató. Az iskola alsó tagozatos, 26 kisgyerek koptatja a padokat, s biztos az utánpótlás is, hiszen az ovisok száma huszonnyolc. - Csak papíron biztos az utánpótlás, mert többen még egy évet ráhúznak az oviban. Jövőre 11 gyerek megy felsőbe, s a valóságban öt elsősünk lesz. Az iskolát fenn kell tartani, mert ez jelenti a település létét. A községhez csak azok kötődnek igazán, akik itt jártak iskolába, óvodába. Az ifjúsági klubnak is azok a mozgatói, akit ide kötnek a gyökerek. Ők érzik fontosnak, hogy kis pezsgés legyen a falu életében, s ők akarnak élhetőbb életet. Somogyi Hírlap (2003.03.29.) Egykori körzetközponti szerepét elveszítette a település. Mára szinte nem maradt kitörési pont. A fejlődés vérkeringésébe a falut Marton Rudolf polgármester szerint csak egy összekötő út kapcsolhatná be. A lakosság várja, de fél is a csatlakozástól. A felvilágosítás most már eléri a megfelelő szintet, mégis sok a bizonytalanság. A napokban volt itt, a faluban egy tájékoztató, s meglepően sokan jöttek el. Az embereket érdekli a jövő, bár sokan a rémhírek, a mosléketetési, disznóvágási tilalom cáfolatát akarják hallani - mondta Marton Rudolf a csatlakozás kapcsán felmerülő várakozást firtató kérdésünkre. Nagy lehetőség a csatlakozás; ezzel élni kell, mert kihívás az országnak, a településeknek. A támogatások nőnek, ezt először a mezőgazdaságban élők érzékelik majd, ám könnyebben csak az fog boldogulni, aki ki tudja használni a pályázati lehetőségeket. Akinek nincs anyagi háttere az önerőhöz, az nem jut támogatáshoz, és lemarad. A kis községeknek is tudniuk kell élni a lehetőségekkel. Mit hoz a falunak a csatlakozás? Munkahelyet teremthet, és ez minőségi javulást eredményezhet. Először azonban az infrastruktúránkat kell fejleszteni, az utakat rendbe tenni, kiépíteni, korszerűsíteni, és meg kell szüntetni a település zsák jellegét. Ha mindez elkészült, talán még a befektetők is szívesebben jönnek ide. A faluban élők harminc százaléka a cigány kisebbséghez tartozik, nagyrészük gyengén képzett. Nekik még nehezebb a helyzetük. Milyen értékei vannak Gesztinek? A falu fekvése, a csend és nyugalom. S ezt az adottságot ki kell használni. Itt van egy gyönyörű kastély, amit egyre jobban kedvelnek a vadász és lovas turisták, de aki egyszer ezen a rossz úton eljön idáig, másodszorra már meggondolja, hogy tegye-e. Kétszer is pályáztunk az úthálózat korszerűsítésére, s mind a kétszer elutasították. Az önrész elfogyott, már pályázni sem tudunk. Az utak rendbetétele pedig alapvető a turizmus fejlesztésében. Mik a falu kitörési pontjai? Egy ilyen kis községnél nehéz lenne meghatározni. Lendületet adó vállalkozó, munkahely nincs. A falusi turizmushoz nincsenek meg a feltételek, mert távol vagyunk a. Balatontól és Igaltól is. Csak a kastélyban bízhatunk. Egy ilyen kis falunak nincsenek kitörési pontjai. Ha teljes lesz az infrastruktúránk, talán talpon maradhatunk. Somogyi Hírlap (2003.03.29.) A lakosság 35 százaléka a cigány kisebbséghez tartozik, ezért érezték szükségesnek önkormányzatuk megalakítását. Az alakuló ülésen Tapolczainé Kiss Máriát választották elnöknek. - A legtöbb cigánycsaládban sok a gyerek. A családfő általában munkanélküli, az anya gyesen, gyeden van. Rossz az anyagi és szociális helyzetük - mondta -, a kisebbségi önkormányzat ezeken a gondokon próbál segíteni. Végesek az anyagi lehetőségeink, ezért igyekszünk kihasználni a pályázati lehetőségeket. Most írt ki egyet a magyarországi cigányok közalapítványa, ebben vetőmagra lehet pályázni. Ehhez azonban önerőre volt szükség, ezt az önkormányzat átvállalta a családoktól. A kisebbségi önkormányzat elnökének először erősíteni kellett az emberek hitét. - Háztól házig jártam, míg elfogadták, elhitték, hogy van ilyen is. Hitetlenek voltak és bizalmatlanok. Rajtuk ténylegesen nem szoktak segíteni. Mikor megkapták a magokat, akkor sikerült egy kicsit feloldani a bizalmatlanságot. Általános az is, hogy rosszak a cigányok lakáskörülményei. Nincs munkahelyük, így hitelképtelenek. Vályogházakban élnek, de azok is düledeznek. Sok a gyerek, s nagyon fiatalok az édesanyák. - A lányok nem fejezik be az általános iskolát, 14-15 éves korukban már szülnek, s nem ritka, hogy 18 évesen már két-három gyerekük van. Iskolázatlanok, s a nyolc osztály híján még takarítónőnek sem veszik fel őket. Megkerestük a munkaügyi központot egy felzárkóztató tanfolyam ötletével, hogy legalább a nyolc osztályuk meglegyen. Most Kadarkút környékén írtak ki ilyen pályázatot, s várjuk, hogy ránk is sor kerül. Szeretnénk pályázni a cigány fiatalok, iskolások, óvodások szabadidős programjára, esetleg nyári táborozásra. Lehetőségeink szerint támogatjuk őket, s ez elsősorban nem pénzt jelent. A farsangi összejövetelre mi adtuk a szendvicset és az üdítőt, támogatjuk a kulturális seregszemlét és a húsvétot. A kisgyerekeknek játék kell, de a szülők nem tudják megvenni, és mi segítünk. Gyerekek, idősek hónapokon át készültek a vasárnapi ünnepségre: fennállásának hétszáz éves évfordulójára emlékezett Somogygeszti, kis faluhoz illő szerénységgel. Az iskolások és a nyugdíjasklub tagjai rövid műsorukat a honszeretet érzése köré szőtték, Vörösmarty, Petőfi, Radnóti legszebb versei mellett egyházi énekek teremtették meg az esemény méltóságát, emelkedett hangulatát. "Ez a föld az enyém, itt élt az apám, itt tanított magyar szóra édes jó anyám..." hangzott el az összeállításban, a szülőföldhöz való ragaszkodást, szeretetet kifejezve. A gyerekeket is megérintette a kivételes pillanat fontossága, okosan értelmezve mondták el a verseket, az unokák szokatlan fegyelemmel és figyelemmel egyenrangú partnerei lettek a bölcs nagymamáknak...
(forrás: Somogyi Hírlap)
|