(A Mernyei Szabadi Gábor Általános Iskola és Óvoda Somogygeszti Tagiskolájának
3-4. osztályos tanulóinak közös munkája, 2011/2012.)
Egy tanév Somogygesztiben

 A miénk a geszti suli,
Van ám itt nagy ramazuri!
Ha a tanév elkezdődik,
Sok kisdiák beözönlik.
Vígan belép sulijába,
Ahol sok-sok élmény várja.
Szeptemberben az új tudás,
És szüreti felvonulás.
Feldíszítik a hintókat,
Körbejárják falujukat.
Sok csinos fiú és leányka
Figyel a kisbíró szavára.
Októberben szép versekkel
Köszöntik az időseket.
Október huszonharmadikán
Nagy tömeg a suli udvarán.
Égő fáklya a kezekben,
Menetelnek rendületlen.
Öröm tölti el szívüket,
Ha gyepjükön az Újpest edz.
Szignót kérni senki se fél,
Hisz szállásuk a geszti kastély.
Ő az iskola szomszédja,
Régen suli, most szálloda.
Novemberre december jön,
S vele együtt a sok öröm:
Havazás, jég, csúszós utak,
Lesz tanítás, vagy elmarad?
Szívünk boldogsággal telve,
Ha érkezik a baglyok serege.
Benépesítik sulink udvarát,
A kisdiákokat huhogva várják.
Szorzás, osztás, magyar helyett
Építsünk hóembereket!
Közeleg karácsony napja
És sulink várt látogatója:
Bábosok jönnek el hozzánk,
Hogy Jézust a szívünkbe oltsák.
Megsütjük a mézeskalácsokat,
S műsorral köszöntjük a falulakókat.
Január, február gyorsan eltelik,
S diákjaink a maskarát felöltik.
Szülő és gyermek közösen várja,
Mit rejt farsangi zsákbamacskája.
Mikor végre besüt a tavasz napsugara,
Új lakókat köszönt a suli udvara.
Kíváncsian nézi a népes mókuscsalád
Mit tanulhat itt a sok kisdiák?
Bátran ugrálnak fáról-fára
Geszti gyerekek nagy vígasságára.
Májusban előbújnak az örömkönnyek,
Mikor a diák anyukát köszönthet.
Júniusban megjön a nagy meleg,
Végre a geszti nép kirándulni mehet.
Megtelik a busz nagyon hamar,
Hogy mindenki gazdagabb legyen egy kalanddal.
Mindegy, hogy állatkert, skanzen vagy vár,
Csak kezdődjön végre már a nyár!
A geszti diák vígan gondol a nyárra,
Hisz tudja, ősszel újra várja iskolája!
(Somogyi Hírlap 2002.10.30.)
Cigány mesék elalvás előtt
Nagy ház a település egyik félreeső utcájában; az udvaron kis lurkók szaladgálnak, s ha az óvónő nem figyel eléggé, néha civódnak is. Bent az épületben pingpongoznak a gyerekek, noha alig érik föl az asztalt. Nyíri Imre kilenc éve az iskola-óvoda igazgatója, s vezeti a gyermekvédelmi szolgálatot is.
Harminc óvódásunk van; az utóbbi években soha nem volt ennyi kisgyerek. Ez az első év, hogy jelentkezőket kellett elutasítanunk, mert már nem férnek el a kicsik. Az alsó tagozatos iskolában 27 nebuló tanul - mondta Nyíri Imre.
A gyerekek többsége cigány, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Hogyan tud ilyen helyzetben segíteni az óvoda, illetve az iskola?
Az önkormányzat anyagilag támogatja a családokat, hiszen étkezési kedvezményt és ingyenes tankönyvet ad, mi pedig szakmailag segítünk. Kidolgoztuk a cigányfelzárkóztatási programot mindkét intézményre. Az óvodában elsősorban a szocializálódás folyamatát kell figyelemmel kísérnünk, a tisztálkodástól kezdve az étkezésig. A programnak van egy népismereti része is: cigány meséket, történeteket olvasnak a gyerekeknek altatás előtt. Már ennyi idősen, ha játékosan is, de ismerkedjenek meg a kisebbség múltjával, történelmével, a hagyományaikkal. Az iskolában elsősorban a tanulmányi felzárkóztatás a feladat. Szakkörben beindítottuk a cigány nyelv oktatását, ennek nagy a sikere. Nemcsak a kisebbséghez tartozó gyerekek tanulják, hanem a többiek is.
Ön nemcsak az iskola igazgatója, hanem a gyermekjóléti szolgálat vezetője is. Segíti-e az egyik beosztás a másikat?
A gondok oka a pénzhiány, az pedig a munkanélküliségre vezethető vissza. Egy ilyen kis faluban nagyon kevés a munkalehetőség, a városba bejárni pedig nagyon nehéz. A munkáltatók szinte nem is foglalkoztatnak vidékit. Sokan egyik segélytől a másikig tengődnek, a lehetőségeik korlátozottak. Szinte állandóan a gyerekek között vagyok, s rendszeresen járom a falut, így jól ismerem a gondokat. Tudom, melyik családra kell jobban figyelni, esetleg hol van veszélyeztetve a gyerek. Előfordul a bűnözés is, de nem ez az általános. A szegénység nagy, de lehetőségeik szerint igyekeznek a szülők. Az utóbbi években egyszer kellett három gyermeket kiemelni a családból, s most van folyamatban egy ügyünk. Ez nem sok, de egyetlen esetnek sem lenne szabad előfordulnia.
Az iskolának saját konyhája van. A gyerekek ellátása mellett innen oldják meg a szociális étkeztetést is. Össze lehet egyeztetni egy hároméves és egy ötvenéves ember igényeit?
Az óvodások mind itt étkeznek, a 27 iskolás közül pedig 25; ketten vegetáriánusok, ők nem igénylik az ebédet. Eltérő életkorúak a fogyasztók, így elég nehéz megoldani, hogy mindenkinek megfelelő legyen az ebéd. Eddig sem az adagok nagyságára, sem a minőségre nem volt panasz.
(Somogyi Hírlap 2003.03.29.)
Harcok naponta a gyerekekért
Több mint kétszáz éve oktatnak a geszti iskolában. Valaha nem volt gond a gyermeklétszám. Az utóbbi években az igazgatónak minden elsősért meg kell vívnia a harcot a szülőkkel, hogy bebizonyítsa: jobb helyük van itt az alsósoknak.
A gyerekek örültek a legjobban, mikor odaértünk. A matematikaórát zavartuk meg, hogy beszélgessünk Nyíri Imre iskolaigazgatóval, bár a nebulók a kíváncsiságtól hajtva gyakran kopogtattak az iroda ajtaján, hogy tanár bácsi, nem értem ezt vagy azt.
Matekóránk volt, de most helyesírási feladatot kaptak a gyerekek - mondta Nyíri Imre igazgató, aki az összevont második-harmadik osztályt tanítja. 27 nebuló jár az iskolába, közepes a kihasználtsága. Reménykedünk, hogy iskolánk nem jut a somodori sorsára, azt ugyanis bezárják. Az okiratok szerint itt már az 1800-as évek végén is tanítottak. S volt rosszabb helyzetben is a falu, de mindig ragaszkodott az iskolához.
Előnye egy ilyen kis oktatási intézménynek, hogy családias a légköre. s kora reggel meg késő délután nem kell buszozniuk a gyerekeknek. Itt vannak otthon, s így később is jobban kötődnek a falujukhoz.
Erre jó példa az ifjúsági klub, tagjainak a nagyobb része ide járt alsóba. Ők viszik tovább a közösségi életet. S előny még, hogy az osztálylétszám az összevonás ellenére is kicsi, így több idő jut egy-egy gyerekre, jobban segíthetjük az előmenetelét. A hátránya talán az, hogy bizonyos fokig elszigeteltek vagyunk. Nemcsak az iskola, hanem a falu is. Bár most elindult egy folyamat: hét település iskolája között kialakult az együttműködés. A csatlakozás után pedig a kistérségek, a regionális társulások nagyobb eséllyel pályázhatnak. Mi már ebben a szellemben próbálunk gondolkodni.
Az oktatásra-nevelésre vonatkozó minőségbiztosítási tanfolyamot is ilyen pályázati pénzből rendezik meg. S így szerzik be hozzá az eszközöket meg a könyvtári könyveket is.
Huszonhét tanuló jár a kisiskolába. Az óvodával összevont intézménybe évente 60 gyerek iratkozik be. Miután a szülők megismerkednek az iskolai munkával, egyre inkább úgy érzik, a gyerekeknek jobb helyük van helyben az alsóban. Az intézmény két összevont osztályában három pedagógus tanít, és foglalkoztatnak egy óvodapedagógust is.
(Somogyi Hírlap 2005.)
A somogyi kisiskola rangja
(lapunk febr. 12-i számában Tanulni egyenlő eséllyel címmel jelent meg álláspont. Erre érkezett a következő reagálás.)
A kormányzat a kistelepülésekben és azok intézményeiben látja minden probléma okát, és az újrakörzetesítésben - társulásban - a gondok orvoslását. Lelkük rajta. A postánk már ráment...
Az említett cikk szubjektív, önálló véleményt tükröz, ám én szeretnék némi objektív, tényszerű kiegészítést adni az íráshoz. "A statisztikák szerint"(?) lehet, hogy a kisiskolákból senki nem jut egyetemre, de ezen nem csodálkozom. A diákok először felső tagozatba jutnak, majd a középiskola után a felsőoktatásba. Így lettek az elmúlt tízegynéhány év alatt a kisiskolánkból indulva tanári, katonatiszti, jogi, közgazdász, orvos, agrár- és számítástechnikai mérnöki végzettségű "gyerekeink".
Innen indult egy országos rádióadó egyik műsorvezetője is. Nem akarom tovább sorolni, de össze tudnék állítani egy "statisztikát" a középiskolát végzettekről, a szakmát tanulókról, akik ebben az "érzelmileg és gazdaságilag nem indokolt fenntartású intézményben" vetették meg későbbi tudásuk és egzisztenciájuk alapjait. Kisiskolánkban minden feltétel adott a jó tanulmányi eredmények eléréséhez.
Tágas, helyben van a könyvtár, internet, video, videokamera és egyéb oktatástechnikai arzenál áll a három tanító rendelkezésére, akik összesen hét diplomával felvértezve végzik munkájukat. Az önkormányzat külön logopédust fizet, a konyhán pedig remekül főznek.
Az írás címe remek: Tanulni egyenlő eséllyel. Jó lenne, ha falunk, diákjaink és mi is részesedhetnénk belőle.
Nyíri Imre somogygeszti iskolaigazgató